NAGYCSÜTÖRTÖK esti szentmise: Az Utolsó Vacsora emlékére

• "A Nagycsütörtök esti szentmisével »megkezdi az Egyház a Húsvéti Szent Háromnapot és megemlékezik az utolsó vacsoráról, amelyen Krisztus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, szeretetből övéi iránt, akik a világban voltak, a kenyér és a bor színe alatt testét és vérét ajánlotta fel az Atyának, az apostoloknak ételül és italul adta, s nekik és utódaiknak a papi hivatalban azt a megbízást adta, hogy azt mint áldozatot ajánlják fel.«
  
• A legteljesebb figyelmet kell azokra a titkokra fordítani, amelyeknek emlékezetét ebben a szentmisében ünnepeljük: az Eucharisztia és a papság megalapítására, valamint a testvéri szeretet parancsára. Ezekkel foglalkozzék ez alkalommal a homília is.
• Az utolsó vacsora emlékmiséjét este mondják, mégpedig abban az órában, amely az egész közösség részvétele számára a legalkalmasabb.
• Az Egyház legősibb hagyománya értelmében ezen a napon tilos minden olyan mise, amelyen a hívő közösség nincs jelen.
  
• A tabernákulum legyen a szentmise előtt teljesen üres. A hívek áldoztatásához szükséges ostyákat ezen a szentmi­sén kell konszekrálni. A konszekrálandó kenyér mennyisége legyen elég a nagypénteki áldoztatáshoz is.
  
• Az áldozás utáni könyörgés befejeztével körmenet van, amelynek során a Legméltóságosabb Oltáriszentséget a templomon át az őrzési helyére viszik. A keresztvivő megy elöl, a gyertya- és a tömjénvivők követik. Közben a »Pange lingua« himnuszt énekelik, vagy más, oltáriszentségi éneket. Az Oltáriszentség átvitele elmarad ott, ahol másnap Krisztus szenvedésének és halálának ünneplését nem tartják meg.
• Az Oltáriszentséget a tabernákulumba helyezzük és azt bezárjuk. Szentségmutatóba való kitétele nincs megengedve."
  
  
  (PS, 44-48. 54.)
  
  
• "Az őrzési helynek ne legyen »szent sír« formája. Kerüljük magát a »szent sír« kifejezést is! Az őrzési hely nem arra való, hogy az Úr temetését ábrázolja, hanem hogy az Eucharisztia kenyerét a nagypénteki áldozás céljára őrizze." (PS, 55.) Ez a rendelkezés nem zárja ki a nagypénteki szent sír itthoni hagyományát. Legyen a szent sír egy másik helyen, vagy ha ezen a helyen van is, akkor a halott Jézus szoboralakját még ne tegyük ki Nagycsütörtökön, hanem csak Nagypénteken, Urunk szenvedésének ünnepi liturgiája után. Ha nem mozdítható könnyen, takarjuk le, és csak pénteken vegyük le róla a leplet, az Oltáriszentséget pedig pénteken ne vigyük oda, hanem a tabernákulumot hagyjuk nyitva.
  
• "Buzdítsuk a híveket, hogy a nagycsütörtöki szentmise után tartsanak a templomban éjszakai szentségimádást. Éjfél után [...] a szentségimádás minden külső ünnepélyesség nélkül történjék, mivel akkor már megkezdődött az Úr szenvedésének napja.
  
• A szentmise után van az oltárfosztás. A feszületeket, ha lehetséges, piros vagy viola színű lepellel takarják le, hacsak ez már meg nem történt a nagyböjt V. vasárnapja előtti szombaton. A szentek képei előtt ne gyújtsunk lámpákat."
  
  
  (PS, 56-57.)

A szentmise menete: 

További tudnivalók nagycsütörtökhöz 

• "Az Esti dicséretet ma csak azok kötelesek elvégezni, akik az Utolsó vacsora esti miséjén nem vettek részt." (Az Imaórák Liturgiája, II. kötet, 397. old.)
  
• Befejező imaóra: Vasárnap, II. Esti dicséret után.
  
• Az Esti dicséretben és a Befejező imaórában is a rövid olvasmányt követően válaszos ének helyett antifónát mondunk: Krisztus engedelmes lett értünk a halálig. 
  
• "Teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki nagycsütörtökön az ünnepi szentmise után a tabernákulumba tett Oltáriszentség előtt áhítattal elimádkozza a Tantum ergo-t." (A Búcsúk Kézikönyve, Búcsúengedélyek, 7,1. § 2.)
  

NAGYPÉNTEK 

• Ezen a napon az Egyház szigorú böjtöt tart.
  
• "Ajánlott ezen a napon az Olvasmányos imaórát és a Reggeli dicséretet a templomokban a nép részvételével tartani." (PS, 62.)
  
• A Reggeli és Esti dicséretben, valamint a Befejező imaórában a rövid olvasmányt követően válaszos ének helyett antifónát mondunk: Krisztus engedelmes lett értünk a halálig, mégpedig a kereszthalálig. 
  
• "Az Esti dicséretet ma csak azok kötelesek elvégezni, akik a délutáni szertartáson nem vettek részt." (Az Imaórák Liturgiája, II. kötet, 419. old.)
  
• Befejező imaóra: Vasárnap, II. Esti dicséret után
  
• "Ezen a napon, amikor »Krisztus, a mi húsvéti Bárányunk feláldoztatott«, az Egyház elmélkedik az Úrnak, az ő Jegyesének szenvedéséről, és keresztje előtt hódol. Eközben fontolgatja a kereszten elszenderült Krisztus oldalsebéből való eredetét, és közbenjár az egész világ üdvösségéért.
  
• A legősibb hagyomány szerint az Egyház ma nem tart eucharisztikus ünnepet. A szentáldozást Krisztus szenvedésének és halálának ünneplése közben szolgáltatják ki a híveknek. A betegeknek, akik nem tudnak részt venni e nagypénteki liturgián, a nap bármely szakában el lehet vinni az Eucharisztiát.
  
• Nagypénteket az egész Egyházban mint bűnbánati napot kell megülni, amelyen szigorú böjt és hústól való megtartóztatás van.
  
• Szentségek kiszolgáltatása ezen a napon szintén szigorúan tilos, kivéve a bűnbocsánat és a betegek kenetének a szentségét. Temetéseket ének, orgona- és harangszó nélkül lehet végezni.
  
• Krisztus szenvedésének és halálának ünneplése délután legyen, éspedig 15 óra körül. Lelkipásztori okból más időpont is választható, lehetőleg olyan, amikor a nép könnyebben össze tud gyűlni: akár mindjárt 12 óra után vagy este, de nem 21 óra után.
  
• A kijelölt olvasmányokat elejétől a végéig el kell olvasni. A válaszos zsoltárt és az evangélium előtti verset a szokásos módon éneklik. A Szent János evangéliuma szerinti szenvedéstörténetet ugyanúgy lehet énekelni vagy olvasni, mint Virágvasárnap. A passió után homília következik. Ennek végén a pap rövid csendes imádságot ajánlhat a híveknek.
  
• Az egyetemes könyörgéseket az ókeresztény korból ránk hagyományozott minta szerint végezzék, mégpedig az imád­ságos kérések teljes terjedelmével, mivel Krisztus szenvedé­sének egyetemes hatására utalnak, aki az egész világ üdvösségéért függött a kereszten.
  
• A kereszt előtti hódolatnál használt feszület legyen nagy és jól látható. A Misekönyvben megadott két forma bármelyikét lehet választani. Ezt a szertartást azzal az ünnepélyességgel végezzék, amely megváltásunk e titkát megilleti: a kereszt felmutatását kísérő papi felhívást és a hívek válaszát is énekelni kell.
  
• A személyes hódolat ennek az ünnepnek lényeges eleme, ezért minden egyes hívőnek meg kell adni a lehetőséget, hogy kifejezze hódolatát a szent kereszt előtt. Ha igen nagy a hívek száma, alkalmazható az együttes kereszthódolat szertartása.
  
• Csak egyetlen keresztet szabad használni a hódolat céljára, mert a jel valódisága ezt kívánja."
  
  
  (PS, 58-61. 63. 66-69.)
  

Az Úr szenvedésének ünneplése 

1. Igeliturgia.
Egyetemes könyörgések. 

További tudnivaló nagypéntekhez

• "Teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki 1. áhítattal részt vesz nagypénteken a liturgiában és a kereszt imádásában; 2. elvégzi a keresztutat, vagy amikor a Szentatya végzi a keresztutat, televízión, vagy rádión, vagy világhálón (a szerk.) keresztül lélekben áhítattal csatlakozik hozzá." (A Búcsúk Kézikönyve, Búcsúengedélyek, 13. 1.)
  

NAGYSZOMBAT 

• A Reggeli és Esti dicséretben, valamint a Befejező imaórában a rövid olvasmányt követően válaszos ének helyett antifónát mondunk: Krisztus engedelmes lett értünk a halálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely fölségesebb minden névnél. 
  
• Befejező imaóra: Vasárnap, II. Esti dicséret után, "amelyet ma csak azok kötelesek elvégezni, akik a Húsvéti vigília szertartásán nem vesznek részt." (Az Imaórák Liturgiája, II. kötet, 448. old.)
  
• "A mai napon az Egyház tartózkodik a szentmiseáldozat bemutatásától. A szentáldozás csak mint szent útravaló szolgáltatható ki. El kell maradnia a házasság, valamint más szentségek kiszolgáltatásának, kivéve a bűnbocsánat szentségét és a betegek szentségét." (PS, 75.)
  
• "A hívek tisztelete számára felállítható a templomban Krisztusnak egy képe - amint a kereszten függ, a sírban pihen vagy leszáll a halál országába - amely a Nagyszombat titkát szemlélteti, vagy akár a Fájdalmas Anya egy ábrázolása.
  
• Azokat az ünnepélyes szokásokat és hagyományokat, amelyeket ezen a napon tartottak, amikor még elővételezték az ünnepet, éjszaka vagy Húsvét napján kell megtartani." (PS, 74. 76.)
  

HÚSVÉTVASÁRNAP,  URUNK FELTÁMADÁSA - FÜ nyolcaddal

• "A legősibb hagyomány szerint a Húsvét éjszakája »az Úrért való virrasztás éjszakája«. Az az éjszakai virrasztás, amelyet ekkor tartanak, emlékezés arra a szent éjszakára, amelyen az Úr feltámadt, és ezért »minden éjszakai virrasztás anyjának« tekintik. Ezen az éjszakán imádkozva várja az Egyház az Úr feltámadását, és a keresztség, a bérmálás és az Eucharisztia szentségével ünnepli." (PS, 77.)
  

HÚSVÉTI VIGÍLIA

• "A Húsvét éjszakájának teljes liturgiája éjjel történik. Ne kezdődjék a sötétség beállta előtt, és ne végződjék a vasárnap hajnali pirkadat után.[1] Ezt az éjszakai virrasztást az Úr második eljövetele várásának is szenteljük."
  (PS, 78. 80.)
• "Ennek a vigíliának menete a következő: Rövid lucernárium - fényünnepség - után (ez a [...] vigília első része) az Egyház - bízva Isten szavában és ígéretében - arról elmélkedik, hogy mily nagy csodatetteket művelt az Úr kezdettől fogva népével (ez a második rész, az igeliturgia), egészen addig, amíg a feltámadás napjának közeledtével a keresztségben újjászületett új tagjaival együtt (ez a harmadik rész) meghívást nyert ahhoz az asztalhoz, amelyet halála és feltámadása által terített népének az Úr (negyedik rész).
  
• Aki részt vesz az éjszakai misén, ismét megáldozhat a második húsvéti misében.
  
• Aki az éjszakai misét mondja, vagy azon koncelebrált, a húsvét második miséjét is elmondhatja vagy koncelebrálhatja.
  
• A pap és a segédkezők úgy öltöznek fel, mint a miséhez szokás, fehér színű ruhába.
  
• Elegendő számú gyertyáról kell gondoskodni a vigílián részt vevő valamennyi hívő számára."
  
  (Misekönyv, 241. old.)
• "Azt a körmenetet, amellyel a nép bevonul a templomba, csupán a húsvéti gyertya fénye vezesse.
  
• A húsvéti gyertyáról kell meggyújtani a többi gyertyát, amelyeket mindannyian (akolitusok, aszisztencia és a nép) a kezükben tartanak. Eközben még nincs villanyvilágítás.
  
• A diakónus elénekli a húsvéti öröméneket. Ha nincs diakónus, és maga a pap sem tudja a húsvéti öröméneket elénekelni, rábízható egy énekesre.
  
• A [...] húsvéti éjszakai szertartásnak hét ószövetségi [...], valamint két újszövetségi olvasmánya van. Ahol csak lehetséges, olvassuk el az összes olvasmányt, hogy az éjszakai virrasztásnak a jellege, amely szükségszerűen hosszabb időtartamot feltételez, megmaradjon.
  
• Ahol pedig a lelkipásztori körülmények azt követelik, hogy az olvasmányoknak ezt a számát csökkentsük, vegyünk legalább három olvasmányt az Ószövetségből, éspedig a Törvény könyveiből és a prófétákból. A Kivonulás könyve 14. fejezetének olvasása a hozzá tartozó kantikummal együtt viszont nem hiányozhat.
  
• Az ószövetségi szövegek értelmezése az Újszövetségen alapul. Ezt a könyörgés világosítja meg, amelyet a pap minden olvasmány után elmond.
  
• Minden olvasmány után éneklik a válaszos zsoltárt. A közösség a válaszverssel felel. Gondosan kerülendő, hogy a zsoltárokat más, talán értéktelen énekekkel helyettesítsék.
  
• Az ószövetségi olvasmányok után a »Dicsőség«-et éneklik, és megszólalnak a harangok, ahol ez szokásos. Ezután következzék a könyörgés, és így térünk rá az újszövetségi olvasmányokra."
  (Vö. PS, 83-87.)
• A szentlecke után "mindenki feláll és a pap ünnepélyesen elkezdi az »Allelujá«-t. Az Úr feltámadásának az evangélium szavaival való hirdetése az egész igeliturgia csúcspontja. Az evangélium után homília következik, amely - ha rövid is - nem maradhat el.
  
• A húsvéti éjszaka harmadik része a keresztelési ünnepség. Krisztus pászkáját és a miénket most szentségi módon ünnepeljük. Azokban a templomokban, amelyekben keresztkút van, ez teljesen kifejezésre jut, különösen akkor, amikor felnőttek részesednek a beavatás szentségeiben, vagy legalább gyermekeket keresztelnek. Ha nincs keresztségre jelentkező, a plébániatemplomokban akkor is van keresztvízszentelés. Ha ez a szentelés nem a keresztkútnál történik, hanem a pap térségében, a keresztvizet később a keresztkúthoz viszik, és ott őrzik az egész húsvéti idő alatt. Ahol azonban nem terveznek keresztelést és keresztvízszentelést sem, ott a keresztségre emlékezve vizet szentelnek, és ezzel meghintik a népet.
  
• Ezután történik a keresztségi fogadás megújítása. A hívek állnak, kezükben égő gyertyát tartanak és felelnek a feltett kérdésekre. A pap végigmegy a templomon és meghinti a közösséget, mialatt mindnyájan ezt az antifónát éneklik: »Vízforrást láttam fakadni« vagy más, a keresztség jellegének megfelelő éneket.
  
• A húsvét éjjeli liturgiának negyedik része az Eucharisztia ünneplése. Ez a csúcspontja is, hiszen ez a húsvéti szentség, Krisztus kereszthalálának emlékezete, a feltámadt Krisztus jelenléte, az Egyházba való beavatás betetőzése, és az örök Húsvét elővételezése."
  (Vö. PS, 87-90.)
  
  

  [1] "A MKPK 2001. évi ad limina látogatása során az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció a magyar püspököknek a húsvéti vigília időpontjára vonatkozó kérdé­sére válaszolva hozzájárult, hogy a kialakult hagyomány miatt - ahol lelkipásztori okból indokoltnak látszik - továbbra is kezdődhessen a szertartás az általános előírásnál korábbi időpontban." (MKPK Titkársága, 740/2009. Bp. 2009. júl. 15.)
  

A HÚSVÉTI VIGÍLIA menete 

Feltámadási körmenet tartható a húsvéti vigília után, vagy Húsvétvasárnap az ünnepi szentmisét követően is. Rendjét lásd: Praeorator, 153-159. old.

További tudnivalók

• "Teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki húsvét vigíliáján vagy keresztelésének évfordulóján bármely jóváhagyott formulával megújítja keresztségi ígéreteit." (A Búcsúk Kézikönyve, Búcsúengedélyek, 28. 1. §)
  
• "A Húsvéti vigília helyettesíti az Olvasmányos imaórát." (Az Imaórák Liturgiája, II. kötet, 449. old.)
  
• "A húsvétvasárnapi szentmisét a legteljesebb ünnepélyességgel kell megtartani. Mint bűnbánati cselekmény ma azzal a vízzel való meghintés ajánlatos, amelyet húsvét éjjelén szenteltek meg. Közben a »Vízforrást láttam fakadni...« antifónát, vagy más, keresztségre utaló éneket énekelnek. Ezzel a szenteltvízzel töltik meg aztán a templomajtók mellett lévő szenteltvíztartókat." (PS, 97.)
  
• "Teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki a pápa Urbi et Orbi áldását [...] áhítattal fogadja, akkor is, ha fizikailag nincs jelen, de a szertartást televízión vagy rádión, vagy világhálón (a szerk.) keresztül áhítattal követte." (A Búcsúk Kézikönyve, Búcsúengedélyek, 4.)